...délelőtti élményeimet

Szeretem az orchideákat. Különösen, mert más szobanövényekkel ellentétben, ők is szeretnek engem, vagy a panel lakás egyéb élőlények számára élhetetlen klímáját.

Évek alatt mindenféle alkalomra kaptam néhány példányt, számosítva hét különböző színű Phalaenopsis- lepkeorchideám van. Október táján jelennek meg a virágkezdemények, általában karácsonyra nyílik az első bimbó és májusig szokásuk gyönyörködtetni engem. Így van ez már hat-hét éve.

Azt is szeretem bennük, hogy különösebb gondozást nem igényelnek, heti egy öntözés, néha tápoldat, nem szabad vízben állniuk, nagyjából ennyi.

Hogy érezzék a gondoskodást, időnként trópusi esőt bocsátok rájuk (csak a virágmentes időszakban, mert virágzáskor nehéz őket mozgatni), ez abból áll, hogy beköltöznek a fürdőszobába, oszt tusolás ezerrel.

Mivel nincsenek túl jól már egy ideje (még a télen valami támadás érte őket, és azóta se sikerült rendbe jönniük), ma fürödtünk egyet, hátha az segít. A kádban szépen lecsöpögtek, de helyretelepítés előtt még jár egy jó alapos rázás, és akkor az egyik cserépből... óó, te jóóó éég!!! kipottyant egy szörny. Még szerencse, hogy nem ijedek meg a bogaraktól (szegényre azonnal boratvahab-kupak került, majd áttelepült egy kiürült mézes üvegbe), de akkor is horror, hogy én ezzel éltem egy fedél alatt, ott jött-ment miközben én aludtam. A szobában lakik itt bent?! Anyám!

Sajnos nem vagyok bogárszakértő és fogalmam sincs róla, hogy milyen féle-fajta (talán valamilyen poloska lehet), gőzöm sincs, hogy ki kell-e nyírni, vagy a lakástól jó távol, szabadon engedhetem. Valószínűleg az utóbbi fog történni. (Mellesleg csöppet sem csúnya szegény.) Remélem nem talál vissza és nincsenek rokonai egy másik cserépben.

Jó dolog is történt ám! Megtaláltam a lila és a fehér blúzom leszakadt gombját a mosógép-ajtó szigetelő gumijában. (Végre újra hordhatom őket.)