...miért vettem jegyet a Nemzetibe április 4-re

'A tévézésre', mint programra mindig sajnálom az időt. Ha van olyan film, ami érdekel, megnézem, de nem szoktam naphosszat működtetni a készüléket. Vannak kedvenc csatornáim, ahol nagy ritkán találok számomra fontos műsort, de ezek nem a kereskedelmi kategóriába tartoznak. Nem nézek valóság showkat, vetélkedőket sem, és hát... rossz szemmel nézem, ha egy színész ilyet, vagy reggeli műsort vezet. Persze az anyagi oldalát megértem, de az emberit nem.

Ezen okokból és néhány szerintem gyengére sikerült film kapcsán, egy laza csuklómozdulattal leírtam Stohl Andrást. Nem igazán érdekelt a munkássága, persze hallottam vagy véletlenül láttam néhány híres, hírhedt megmozdulását (lépcsőn legurulás talán a Csillag születikben?). Időnként rácsodálkoztam egy-egy fantasztikus szinkronra, (talán régen a Rosszfiúkra) és a Tűzvonalban néhány epizódban nyújtott alakítására. Csodáltam, ám de nem szerettem.

Szeretem viszont Bezerédi Zoltánt, aki 2010. januárjában megrendezte a Nemzeti Színházban Móricz Zsigmond - Úri muriját, és úgy döntöttem nekem ezt látnom kell. Fergeteges előadás volt, remek szereposztással: László Zsolt, Kulka János, Garas Dezső, Martinovics Dorina, Schell Judit, Bánfalvi Eszter, Lukáts Andor és ki ne maradjon Csörgheő Csuli - Stohl András. Megdöbbentően jó volt! Napokig meséltem mindenkinek, mennyire más, mint amire számítottam.

Rávetettem magam mindenre, ami elérhető vele kapcsolatban; végignéztem a Tűzvonalban összes epizódját, megnéztem a Géniusz, az alkimistát, összeszedtem milyen darabokban játszik és szépen elkezdtem jegyeket venni. Aki rendszeres színházba járó, az tudja, hogy legalább egy hónappal előbb kell (ha lehet) a jegyeket beszerezni. Nekem már volt néhány a mágneses táblára erősítve, amikor elérkezett május eleje, az a bizonyos baleset (Előállították Stohl András színész-műsorvezetőt, miután szombat hajnalban Budapest és Fót között balesetet okozott. _index).

Alapállapotban ez nem lett volna számomra különösebb hír, a bulvársajtó, a művészek magánemberként elkövetett ballépései sosem érdekeltek. De ott álltak a jegyek, azt sem tudtam a Stohlt körülvevő hisztériában, hogy lesznek-e előadások.
Voltak. Rögtön a baleset után pár (4) nappal újranéztem az Úri murit. Nagyon szomorú-vidám előadás volt. Az előzőhöz képest sokkal élesebbek az ellentétek; ahol vidám, ott nagyon az, ahol szomorú, ott nagyon az. Persze elkerülhetetlenül most inkább Csulira figyeltem; hogy mondják? - átjött a bánata, néhol torokszorítóan. A több száz néző egybehangzó, hosszan tartó egyenletes vastapsa is megható volt.
A sorban Szomory Dezső Hermelinje következett, szerettem. Majd az erős hatású Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból. Felejthetetlen!! Rá egy napra Csiky Gergely Buborékok. Három estén három különböző karaktert láttam tőle: a Hermelinben nemkicsit ripacs, de édesen sármos színpadi szerző, a Vadászjelenetekben szerethető üldözött, a Buborékokban pedig félszeg, kicsit tices, de nagyon kedves szerelmes. Nem ugyanazt a pasit láttam háromszor más ruhában, más névvel, valóban különböző karaktereket hozott. - Színész. Ez a mestersége.

Pár hónap múlva ismét megnéztem az Úri murit, és még láttam a Centrál Színházban Keith Huff Jó zsaru - rossz zsaru c. sikerdarabjában.

Szerepeit, mint tudjuk nagyrészt átvették kollégái.
A Móricz darab megvárta.
Április 4-én újra színpadon. Már van rá jegyem.